Mostanában sokat festettem, sok megrendelésem volt, és természetesen mindegyik mély megéléseket hozott, mint mindig. De most hadd meséljek az egyik legutolsó festményemről (bár sajnos csak félkész állapotban fotóztam le)
Meglepetésbulira készült a kép, Zoltán 70.! születésnapjára, aki rettentő jó egészségnek örvend (nem véletlen, hiszen ő is ganodermás termékeket fogyaszt) és simán lefutja a félmaratont!
ELKÉPESZTŐ!
Amikor festettem a képet nem győztem csodálni a kitartását, és az elszántságát, csak az emberi nagyságára tudtam gondolni.
És ilyenkor elkezdünk irigykedni, hogy neki milyen jó, biztosan jó géneket örökölt, meg ilyesmikre gondolunk. Fel sem fogjuk a mögötte meghúzódó hatalmas munkát és verejtéket. Eszünkbe sem jut, hogy ha esett, ha fújt ő ment és rótta a kilométereket, nem törődve izomlázzal fáradsággal. Eközben persze mi a kényelmes fotelunkban, kedvenc sorozatunkkal voltunk elfoglalva.
Szóval minden “szerencsés ember” mögött kemény munka áll! Ha mi nem irigykednénk, hanem példaként tekintenénk rájuk,és elkezdenénk másolni őket, akkor mi is nagyszerű eredményeket tudnánk elérni. Az irigykedés még soha senkit nem vitt előrébb, mert mi emberek mintakövetőek vagyunk. Nézzük csak meg a kisgyermekeket, akik figyelik a felnőtteket, és úgy szívják magukba a beszéd, a járás és egyéb tudományokat. Meg sem fordul a fejükben irigykedni, csak figyelnek és küzdenek, elesnek, aztán megint küzdenek, összeszorítják a fogukat és addig próbálkoznak ameddig meg nem teszik azokat a bizonyos “elsőlépéseket”.
Szóval, csak jól kell megválasztani azt a Példaképeinket 😉