Ismét egy csodás hetet tölthettem a festői szépségű Mártélyon, a természet lágy ölén, a hatalmas fák árnyékában öröm volt megpihenni, és egy hétig csak festegetni, rajzolni, beszélgetni, és jó barátságokat ápolni. Köszönet érte Nacsáné Marikának, aki lelkiismeretes, önzetlen hozzáállással megszervezte nekünk ezt a tábort, anyánk helyett anyánk volt, s gondoskodott mindenkiről és mindenről az egész hét során.
A művészeti vezetőnk Sáska Tibor volt aki nem csak a szakmában, de emberként és példaképünké vált. Na és persze megtanulhattuk tőle a festőszer használatát is, anélkül ugye nem festő egy festő 🙂 Szóval a festőszert az esti nagy beszélgetések során szájon át alkalmaztuk, melytől remek hangulat uralkodott a kis csapatunkon 🙂
Amikor pedig csónakáztunk Marikával…. halkan szeltük a vizet….. ő evezett, de olyan csendesen, olyan óvatosan, mint amikor egy édesanya lopózik ki gyermeke ágya mellől az éj leple alatt….. akkor ott, egy pillanatra megállt az idő………. valami mély, valódi csend ölelt át……….. beburkolt valami megfoghatatlan……. és akkor ott, megéltem az igazi békét.
Mindannyian sok sok új élménnyel feltöltődve, kipihenten tértünk haza. Jó volt veletek együtt, köszönöm!!!
/Hamvas Béla/
Képek (Nacsafotó)